A humánerőforrás legbefolyásosabb vezetői

Bányai Tibor karrierje első huszonkét évét a hadseregben szolgálta katonai vezetőként, ahol pályafutását dandárparancsnokként fejezte be. Ezt követően mintegy húsz évet dolgozott különböző vezető beosztásokban japán, holland, amerikai, koreai és indiai világcégek magyarországi leányvállalatainál.  Bányai Tibor a zöldmezős beruházások és a modern, hatékony szervezeti struktúrák kialakításának specialistája. Négy évet tanult Varsóban a lengyel nemzetvédelmi egyetemen; MBA diplomámat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Az irányítása alatt álló Bányai & Partner Consulting Kft. mára Magyarország TOP 10 közvetítő cége közé tartozik. Indiai leányvállalata Banyai Consulting India Pvt. Ltd.) nemcsak az indiai piacra, hanem az Öböl menti országokba (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek (UAE), Omán, Katar) is közvetít. Bányai Tibornak négy gyermeke van, Tibor fia Walesben idősebbik lánya Erika pedig az Ericsson HR-én dolgozik., Szabolcs fia az indai leányvállalatot menedzseli és Boglárka a budapesti irodába Back Office munkakört lát el. Hat unokája van, a hetedik útban.
Hobbija a vadászat.

 

Vannak-e jelentős eltérések a munkaerő-kölcsönzési és toborzási szektor működésében 2025-ben?

A 2024 év végén megjelent kormányrendeletek jelentős mértékben korlátozzák a harmadik országbeli munkavállalók közvetítését, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatását. Ez rendkívül hátrányosan érinti a munkaerő-közvetítő és munkaerő-kölcsönző vállalkozásokat egyaránt.

"El kell törölni azokat a jogszabályokat, amelyek egyaránt hátrányosan érintik a munkaerő-kölcsönzőket és a munkaerő-közvetítőket is. Tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaság szereplőinek minőségi munkaerőre van szüksége. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok ezen minőségi-munkaerő elérését jelentősen korlátozzák."

Negatívan hat a gazdaság azon szereplői részére is akik továbbra is szeretnének foglalkoztatni a fenti országokból munkaerőt. Az egyik neves autógyártó vállalat például a továbbiakban már nem tud foglalkoztatni új indiai munkavállalót, holott rendkívül pozitív tapasztalataik voltak az indiai munkásokat illetően.

Hogyan tekintenek a piac szereplői a kölcsönzött munkavállalókra? Értéket teremtenek, vagy inkább szükséges rossznak számítanak, akiktől a cégek szabadulnak, amint lehetőségük van rá?

A piac szereplői egyértelműen értéket teremtő kollégaként tekintenek a kölcsönzött munkavállalókra.

Mennyire nehéz manapság elegendő munkaerőt találni? Mely szakmák betöltése a legnagyobb kihívás, mennyi időbe telik egy-egy pozíció feltöltése, és hogyan változott ez az idők során?

Egyre nehezebb munkaerőt találni. Óriási szerepet játszik ebben a lakosság rohamosan fogyó lélekszáma, valamint a nyugat-európai munkaerőpiac óriási elszívó hatása. 
Nehéz a komoly szaktudást igénylő CNC-s munkaköröket betölteni (programozó, plazmavágó, lézervágó gépkezelő, megmunkálóközpont-kezelő, stb.). Nem árulok el vele újdonságot de már évtizedek óta hiány van a gépész- és villamosmérnökökből. Utóbbi években az ipari automatizálási mérnökökből (PLC programozó) is. Gyakran hónapokba telik ezen pozíciók feltöltése, de volt már olyan esetünk, hogy az egy évet is meghaladta.

Mi a helyzet a jelentkezők színvonalával? Mennyire nehéz megtalálni azokat, akik megfelelő szaktudással és személyes készségekkel rendelkeznek?

Évről évre folyamatosan csökken a színvonal. Ebből következik, hogy nehezebb megtalálni a megfelelő szaktudással és személyes készségekkel rendelkező jelölteket.

Ehhez kapcsolódva: mennyire elégedett az oktatási rendszer munkájával, különösen a pályakezdők és frissdiplomások munkára való felkészítésében? Mit változtatna rajta?

Amíg világ a világ, addig valószínű mindig is problémák lesznek a pályakezdők és frissdiplomások felkészítésével. Ezen lehet javítani a különböző oktatási intézmények kiválasztásának szigorításával. Sajnos jelenleg a legtöbb szakra boldog-boldogtalant felvesznek, olyanokat is akikről már az első pillanattól kezdve tudható, hogy soha nem fognak a szakmájukban dolgozni.

A munkaerőpiac legújabb generációjaként a Z generáció az előrejelzések szerint az év végére az amerikai munkaerő több mint negyedét teszi ki. Feltételezhetően Magyarországon is hasonló az arány. Milyen velük dolgozni? Érzékelhetőek-e jelentős különbségek az előző generációkhoz képest?

Ez a nagyjából 28 éves korig tartó korosztály már az internet, az okostelefonok és közösségi média világában nőtt fel. Ez meghatározza az ő világukat. Ettől eltekintve – összehasonlítva az előző generációkkal - én jelentős különbségeket nem érzek. 

Mi ma a legjelentősebb súrlódási pont a munkaerő-közvetítők és a munkáltatók között Magyarországon? Hogyan változott ez, és mit lehet tenni a kezelésére?

A munkáltatók részéről megnyilvánuló túlzott elvárások jelentős súrlódási pontot jelentenek. A munkaerő-közvetítés sokkal drágább és időigényesebb lett, ezt viszont a megrendelők nem akarják figyelembe venni. Javítani ezen a helyzeten a partnerségi és egyenrangú viszony kialakításával lehet.

A magyar kormány teremti meg a  foglalkoztatás kereteit. Milyen változtatásokat látna szívesen a jogalkotók részéről, és különböznek-e ezek a munkaerő-kölcsönzés és a toborzás szempontjából?

El kell törölni azokat a jogszabályokat, amelyek egyaránt hátrányosan érintik a munkaerő-kölcsönzőket és a munkaerő-közvetítőket is. Tudomásul kell venni, hogy a magyar gazdaság szereplőinek minőségi munkaerőre van szüksége. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok ezen minőségi-munkaerő elérését jelentősen korlátozzák.